Ő az, akit gyűlölök.
Kedves mosoly, boldog arc,
De mindíg háttal áll.
Büszke szemmel, véres kézzel
A védtelenre vár.
Az ártatlan bárányra
Kit megmarcangolhat:
Vére ízét nyelvén érzi
S a húsába harap.
Kéjes hangal bekeblezi,
Az öröm ül szemén.
De ki lehet a védtelen?
Természetesen, Én.
Rám várt, kit gyűlölök
Hogy megsemmisítsen.
Mert lelkem elszállt,
S védtelen lettem.
Érzem, midőn fáradt testem
Karjába omlik,
Érzem, midőn hegyes foga
Belém fúródik.
Kiszívja az életem
Nem hagy meg semmit...
De ki lehet-e szörnyeteg??
Ne akard megtudni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése