Csöpög a tükör, vörös és higany
Megfoglak és elejtelek.
Összetörtél, elfolytál
Lefolytál, ez vicces.
Tükrödben ezüst, és amorf vagyok
Lassú vagy, mint a tanóra
Az óvoda felé nézelődsz.
Kiköplek, de visszamész
Iszok rá acetont, basszameg,
Levághatnád a karmod, kiköplek még egyszer.
Utólag már a fogaim is veled mennek
És kiharapsz belőlem egyet, még egyet,
Még hármat, mire elfolyok Veled.
Mint a poshadó rúzs, bűzlik rajtad a vörös,
Elkened, nevetsz, belenézel a fogam fehérjébe.
Ezüst voltál, most csak rúzs vagy, és fog
Te voltál a kép, te vagy, te,
Amikor valaki feltöröl, kicsavar,
és ráönt a játszótér homokjára,
a nevetéseddel együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése