Kellemes olvasást!
És egy kis zeneajánló:
https://www.youtube.com/watch?v=j9FfYWp_d5w
Egy felhőn ültél. Lógattad a lábad,
Szurkos aszfaltból bontott bagó áradt,
Eldobott újságba tekerted a kárt.
Lángolt a törvény, hisz égetted a papírt
holnapi nap tüzén. Füstje fénylett, vakít,
Szádból, mint a staub, szublimált a vágy.
A horizont így tűnt el lassan, mégis büszkén,
Úgy jött el az éj is a világ minden csücskén,
Vaksötét volt alany, a jelző és a tárgy.
Én itt lent feküdtem, valahol a füvön,
Jézus tanítását dohánycsonkba tömöm:
Így feledem el a világ panaszát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése